A belső ellenőrzés standardjai
Minthogy az eltérések az adott környezetben hatással lehetnek a belső ellenőrzési gyakorlatra, alapvetően fontos, hogy a belső ellenőrök és a belső ellenőrzési tevékenység feladatai összhangban legyenek a Belső Ellenőrzés Szakmai Normáival.
Ha a belső ellenőröket vagy a belső ellenőrzési tevékenységet törvény vagy jogszabály akadályozza a Normák bizonyos részeinek betartásában, a Normák többi részeit követni kell, és mindezt megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. Ha a Normákat egyéb hivatalos szervek által kiadott normákkal együtt alkalmazzák, akkor a vizsgálattal kapcsolatos kommunikációban megfelelő módon utalni kell az egyéb normák alkalmazására. Ha eltérés van a Normák és az egyéb szervek által kiadott normák között, akkor a belső ellenőröknek és a belső ellenőrzési tevékenységnek a Normákhoz kell igazodni, de igazodhatnak az egyéb normákhoz, ha azok szigorúbbak.
A Normák célja:
Meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek a belső ellenőrzés gyakorlatát jellemzik.
Keretet biztosítanak a sokrétű, értékteremtő belső ellenőrzési tevékenység végrehajtásához és előmozdításához.
Alapot teremtenek a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséhez.
Segítik a szervezeti folyamatok és a működés színvonalának javítását.
A Normák alapelvekre épülő, kötelező elvárások, amelyek a következőkből állnak:
A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára és a teljesítmény hatékonyságának értékelésére vonatkozó alapkövetelmények meghatározásai, amelyek nemzetközileg alkalmazandók szervezeti és egyéni szinten egyaránt.
A meghatározásokban szereplő szakkifejezések és fogalmak magyarázata.
A bizonyosságot adó szolgáltatások során a belső ellenőrök objektíven értékelik a tényeket, és ennek alapján független véleményt formálnak vagy következtetéseket vonnak le egy szervezetre, műveletre, funkcióra, folyamatra, rendszerre, illetve az ellenőrzés egyéb tárgyára vonatkozóan. A vizsgálat jellegét és hatókörét a belső ellenőr határozza meg.
A bizonyosságot adó szolgáltatásoknak általában három szereplője van:
(1) a szervezetben, műveletben, funkcióban, folyamatban, rendszerben vagy a vizsgálat egyéb tárgyában közvetlenül érintett személy vagy csoport – a folyamatgazda, (2) az értékelést végző személy vagy csoport – a belső ellenőr, és (3) az értékelést felhasználó személy vagy csoport – a felhasználó.
A tanácsadói szolgáltatás jellegét tekintve konzultációs tevékenység, amelyet általában a megbízó konkrét felkérése alapján nyújtanak. A tanácsadói feladat jellege és hatóköre a megbízóval történő megállapodás eredménye. A tanácsadói szolgáltatásoknak általában két szereplője van: (1) a tanácsadó személy vagy csoport – a belső ellenőr, és (2) a tanácsot kérő és fogadó személy vagy csoport – a megbízó. A tanácsadói szolgáltatások során a belső ellenőrnek meg kell őriznie tárgyilagosságát, és nem vállalhat át vezetői felelősséget.